Kategória:
Történetek, Emberi történetek

Létrehozva:
2020-12-09 19:05:28

Cikk írója:
Leopold Klàra


Nagymamám otthonkája

Otthonka

Nagymamám otthonkája

Régen-a korombeliek még emlékezhetnek-nagyanyáink otthon viselt ruhájára, az “otthonkára”, ami többnyire műszálas, színes mintás, ujjatlan köpenyszerű térdig érő egyberuha volt, elöl gombokkal.

Az én drága Nagymamám is így égett bele a tudatomba, szívembe, lelkembe….szeretetével, kedvességével, a sok-sok közös élménnyel, emlékkel örökre kitörölhetetlenül….az Ő otthonkáiban…

Voltak a legjellemzőbb , a kedvenc darabjai…közöttük ez a pöttyös is.

Évekig rakosgatta anyukám a szekrényben…mert hiába egy darab textil, egy élettelen tárgy…Ő jut eszünkbe róla, ha ránézünk…de így a szekrényben, bizony senki nem nézegeti…egy-egy rendrakáskor, át és kipakoláskor  a kezünkbe kerül…de csak akkor.

Én most előszedtem és felszabtam, szívecskéket varrtam belőle. Még a meg nem született dédunokáknak is jut majd belőle…Ők már sajnos nem ismerhették, de mi mesélünk és mesélni is fogunk sok-sok kedves,vidám történetet Róla.Mert Bennünk és így Velünk is tovább él…szívünkben, lelkünkben, sejtjeinkben, minden lélegzetvételünkben…

Ránézésre pöttyös, textil szívek… de nekem, nekünk sokkal, de sokkal több… 

Tarts velem az instagrammon is:

https://www.instagram.com/retikul_es_ami_belefer/

A facebookon pedig itt találtok:

https://www.facebook.com/REtikul/

 

Köszi,hogy benéztél hozzám!